Szamóca a hétvégén HCH lett!!!
2010-09-06Ginny CACA az osztrák Retrievertrophy-n!!!
2010-09-27Amikor csak tehetjük, részt veszünk a HRK-s (Hungária Retriever Klub, többek között a golden retriever fajtagondozó szervezete) rendezvényeken. Mindig nagyon jól érezzük magunkat, sok kedves ismerőssel találkozunk, megismerhetünk új embereket, gyönyörű kutyákat láthatunk, vagyis megéri ott lenni. Ajánljuk azoknak is, akik esetleg eddig még nem voltak ilyen rendezvényen! 🙂
A szombati nap a kiállításé és a különböző ügyességi feladatoké (különböző dummy-s feladatok kutyáknak és gazdiknak), egyéb bemutatóké (kutyakozmetika, vakvezető kutyás és vadászkutyás bemutató) volt, míg este a közös vacsora és a buli következett.
Szamót és Ginnyt is neveztük a kiállításra, Munka és Növendék osztályba, a bíró Szilágyi Judit volt.
Erdőskerti Orsi, Szamó első, azaz CAC, majd Res. Munka BIS lett!
Bírálat: „Megfelelő méretű, csontozatú szuka, típusos fej, megfelelő nyak, kissé meredek front, megfelelő testarányok, elöl, hátul kissé kissé nyitott szög., mozgásban elől, hátul kissé szűk lépés, jó vérmérséklet.”
Ashbury Eternal Dream, Ginny második, Res.CAC címet nyert!
Bírálat: „Megfelelő méretű, csontozatú 19 hónapos szuka, szép típusos fej, jó nyak, megfelelő front, megfelelő testarányok, nagyon jó szög., megfelelő mozgás, mozgásban kissé laza hát, jó vérmérséklet.”
Nagyon büszkék vagyunk kutyáinkra, remek verseny volt!
Vasárnap sem unatkoztunk, mivel ekkor volt a Tenyészszemle és a Képességvizsga a retrievereknek. Jó volt látni, hogy milyen sokan jelentkeztek erre is! Mivel Ginny-nek a tenyészszemléje már korábban megvolt, így mostanra már csak a képességvizsga maradt neki hátra. (végre nem jött közbe sem tüzelés, sem más.) Ginny és Éva nagyon ügyesek voltak együtt, aminek meg is lett az eredménye, Ginny sikeres képességvizsgát tett!
A kicsi (alias Ginny) innentől készülhet a VAV-ra és/vagy a munkavizsgára. Ideje van bőven, nem fogjuk siettetni, a lényeg, hogy maradjon meg a mostani munkakedve, érezze jól magát a feladatok közben is. Lehet, hogy esetleg így egy picit lassabban tudunk haladni, de az sem baj. 🙂
A fotókért köszönet Szilágyi Katicának, Takács Ancsának és Katona Tamásnak!