Colinhoz hasonlóan Mira is nagyon élvezi a Golden retriever munkához kapcsolódó képzéseket. Mi imádjuk nézni őket feladat végzés közben. 🙂

Egy kis rövid magyarázat a videóhoz, mivel nincs is minden rögzítve a felvételen. A tréner (Angyal Zsuzsa) a fák között kidobott több dummyt, amit látott Mira is, az egyiket egyből elhozhatta – Eszter vezényszavára -, ez a jelölés. Ez nincs a videón, mert lekéstem. 🙂 Miután visszajött Mira a dummyval, Eszter ismét visszaküldte ugyanoda, ez már memory, vagyis az emlékezetét is használja a kutya a feladat megoldásához. Ekkor ugye már nem látott esést (csak a legelején). Mivel a hely ugyanaz volt, így ez nem annyira nehéz, de a terep azért nem teszi könnyűvé sem. Utána volt még egy közeli jelölés (ez sincs a videón), majd utána ismét vissza kellett küldeni az első helyre a kutyát. Ebben az a nehéz, hogy át kellett mennie azon a helyen, ahol a közeli jelölés volt (nem állhat meg itt keresgélni), plusz az első hely már időben is „távolabb” volt, mert közben Colin és Scott is csinálta a feladatot és picit küldés szöge is változott. Utána ismét láttak esést az első helyre, majd sokkal messzebbre mentünk (100-120 méterre a mező túlvégére) és másik szögbe, onnan kellett visszaküldeni a kutyákat a dummyért. Itt az eltelt idő, a távolság és a más szög a nehezítés, mivel a tájékozódási pontok teljesen megváltoznak, így egyre inkább a gazdira kell hagyatkoznia a kutyának. Ha a kutya nem bízik magában és a gazdiban, akkor nem fogja tudni, mit is kell csinálnia. A feladatok egy tanulási folyamat részét képezik. A kutyák nem itt kezdik és nem is itt fejezik be a tanulást, még sok munka van előttünk, de ők is és mi is nagyon élvezzük, ami talán látszik is a felvételeken. 🙂