Hírmix a Strawberry kennel életéből

Alig repültek ki a Strawberry kennel első almából a kölykök, szinte máris elkezdődött számunkra is újra a kiállítási szezon. A nagyok szereplése egy ideig kevésbé fontos, most leginkább kicsik szocializációja a lényeg. Igen, bár lehet, sokaknak ez esetleg furcsának tűnik, de nálunk ennek része a kiállításra járás is. 🙂 Az eredmények nem igazán fontosak (persze ettől még nagyon örülünk minden sikernek), inkább az a lényeg, hogy számtalan új dologgal találkoznak a kicsik.

Ez a korszak nagyon meghatározó a kicsik életében, ezért érdemes kihasználni, és minél több mindennel megismertetni őket.

Mivel később is (remélhetőleg) sok kiállításon szerepelnek majd, jó, ha már most kezdik megszokni a ring hangulatát, gyakorolják a beállítást, szokják a boxot, a várakozást. Azonban a versenyen kívül is számtalan élmény, inger éri őket, amire elsőre talán nem is gondolna az ember. Kezdődik eleve az utazással. Olykor akár több órás autózás után érünk egy kiállításra, amit szintén fegyelmezetten kell viselniük, nálunk a (kombi) csomagtartóban. A helyszínen hirtelen rengeteg ember – néha szűk helyen -, sok-sok kutya (és szag), számtalan ismeretlen tárgy (sátrak, zászlók, pavilonok, stb.) fogadják őket. A kiállítás maga néha kint (főleg nyáron), néha bent (csarnokban) zajlik, ami szintén más környezet, más zajhatásokkal. Ha több napra megyünk, akkor persze szokniuk kell az új helyet is, és lényegében ugyan úgy kell viselniük az idegen helyen alvást, tartózkodást, mintha otthon lennének. Ha belegondolunk, akkor ezek nekünk, embereknek is sokszor okoznak/okozhatnak problémát, így természetes, hogy nekik is ez egy tanulási folyamat része. Persze a Golden retriever azért is remek fajta, mert nagyon gyorsan és jól tud alkalmazkodni az új helyzetekhez, így igazából ez nálunk sem okozott gondot a kicsiknek.

Azért a szocializációs részen kívül hála égnek a kuttyok is remekül szerepeltek! 🙂

A nagyok közül csak Ginny-t vittük magunkkal, mivel Szamónak még időre van szüksége, hogy a szülés után visszanyerje régi formáját és a szőre is a régi legyen. (ellés után a kutyák szinte teljesen levedlenek – függetlenül az évszaktól -, annyira, hogy a lényegében a bőrük is átsejlik a vékony szőrtakaró alatt)

Az elmúlt időszakban voltunk Oberwartban (Ausztria, CACIB, nevezve Ginny), Szombathelyen (CACIB, Ginny, Tara, Scott), Pomázon (MKSZ CAC, Tara, Scott), Pozsonyban (CACIB, Ginny, Tara, Scott) és Debrecenben (CACIB, Ginny, Tara, Scott).

Ginny (Ashbury Eternal Dream) kicsit el lett kényeztetve a kölykök idején :-), így egy kissé meghízott, ezért a kezdeti eredményei sem lehettek olyanok, amilyenre egyébként képes. Ausztriában így egy Nagyon jó minősítés is becsúszott, de előfordul az ilyesmi. (igaz, aznap a bíró bírálatait nem csak mi nem tudtuk megfejteni, sokan néztek kérdőn a bírónőre és egymásra, olykor a fejüket fogva, vagy maguknak mormolva véleményüket, de ez egy szubjektív verseny, így benne van a pakliban ez is) Azért mi büszkék vagyunk a 2x Res.CAC, és 2 kit.3 eredményére is!

Scott (Castle Rock From Strawberry Goldens) kicsit később kapcsolódott be a túrába, és fokozatosan lett egyre jobb. Végül az utolsó 3 kiállításon már győzni tudott az osztályában, és a Baby BIS-re is javasolták.

Tara (Cullinan Diamond From Strawberry Goldens) egy igazi kis show girl. 🙂 Egyáltalán nincs megilletődve a ringben, még a jóval nagyobb, hangosbeszélővel kísért BIS ringben sem. Nagyon könnyű beállítani, és addig áll mozdulatlanul, amíg Éva ezt kéri tőle (persze ennek is megvan az ára – a jutifalat 🙂 ). A legnagyobb élmény azonban futni látni a körben! A fejét felszegi, kihúzza magát és gyönyörűen fut, imádjuk! Egyelőre úgy tűnik, másoknak is tetszik (mi persze elfogultak vagyunk), hisz minden versenyén, ahol eddig elindult, ott nyerni is tudott. Eddigi szereplésére az utolsó kiállításon tette fel a koronát, ahol a Baby BIS nagyszámú és nagyon erős mezőnyében végül 3 lett, fantasztikus érzés volt ott látni! (ez úton is köszönjük Széll Vikinek a BIS-ben Tara felvezetését! Éva ekkor Scottit vitte.) Így mostanra a kicsilány 5x lett Nagyon ígéretes 1., és 1x Baby BIS 3.

A pomázi MKSZ kiállítás pedig különösen jó hangulatú volt, hisz nagyon sok gazdi kijött megnézni, hogyan is zajlik egy ilyen verseny, és egy kicsit szurkolni is. Sőt, Castorral az első kiállításán máris 2 helyet sikerült szerezniük Eszteréknek, nagyon büszkék voltunk rájuk! Utána pedig következett egy nagy pancsolás a Dunában és utána játék a közeli réten, így szinte egy ad-hoc alomtalálkozó kerekedett ebből a napból. 🙂

Azért a kiállításokon kívül zajlik a kuttyok képzése is. Egyrészt hétvégenként, ha tehetjük, akkor részt veszünk valahol egy tréningen (akár kutya nélkül is, mint pl. a Bird-dog által szervezett amerikai Martin Deelay tréningen), másrészt a szokásos nyári kutyás tábort sem hagytuk ki. Kissé szokatlan és fárasztó volt a korábbi kettő helyett ezúttal négy kutyával menni, de azért élveztük. 🙂